Ha ugyanazt a nyelvet két, egymástól földrajzilag távol eső közösség használja, elkerülhetetlenek lesznek bizonyos különbségek és idővel két nyelvváltozat alakul ki. Erre kiváló példa az amerikai és brit angol, vagy éppen a franciaországi és kanadai francia.

A francia nyelv a francia hódítóknak köszönhetően a 16. században került az észak-amerikai kontinensre, ahol olyan mély gyökereket vert, hogy az még mind a mai napig érezteti hatását. A kanadai franciák konzervatív hozzáállása és Kanadának a világ többi részétől való évszázadokon át tartó elszigeteltsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kanadaiak megőrizték őseik nyelvét, így tehát a mai kiejtés, szókincs és nyelvtan a 16-17. századi francia nyelv állapotát tükrözik.

A kanadai francia változatai két nagy részre oszthatók. Az acadiai nyelvjárásokat a Szent Lőrinc-folyótól keletre fekvő területeken beszélik. A másik nagy csoportot a francia nyelvű szakirodalom variétés laurentiennes néven említi, utalva arra, hogy a legfontosabb frankofón agglomerációk a Szent Lőrinc-folyó mentén helyezkednek el a québeci franciát használva (a francia-ajkú kanadaiak több mint 85%-a Québecben él).

A québeci nyelvváltozat a franciaországi sztenderdtől a fonetika, a morfológia, a szintaxis szintjén és a szókészlet tekintetében is eltérést mutat.

A különbségek három fő okra vezethetők vissza:

Fleur de lis free icon A telepesek származására és az ebből adódó XVII. századi dialektális jelenségekre
A XVI–XVII. század folyamán érkező telepesek elsősorban Franciaország északi és észak-nyugati régióiból (Poitou, Normandia, Beauce, Aunis, Saintonge) érkeztek, így a québeci francia az északi és észak-nyugati dialektusokból eredeztethető, szemben a az anyagországi franciával, mely a párizsi nyelvjárásból fejlődött tovább. A dialektális jelenségeket ellensúlyozta a kölcsönös megértési kényszer, vagyis már a hajóúton kénytelenek voltak valamelyest olyan kiejtési móddal és olyan szavakat használva beszélni, amelyek lehetővé tették egymás kölcsönös megértését.

Fleur de lis free icon Az anyaországtól való távolságra és a két terület közötti kapcsolatok megszakadására
A földrazjzi távolság és a kapcsolat hosszú ideig elhúzódó hiánya miatt a két elvileg azonos gyökerű francia nyelv teljesen más fejlődési utat járt be.
Ezen felül Kanadában a kötelező laikus és általános oktatást, amelynek nyelve a francien volt, csak a XIX. században vezették be, ekkorra azonban a francia–kanadai kapcsolatok gyakorlatilag teljesen megszűntek. Az Île-de-France régiójára jellemző francien terjesztésében a jezsuiták és az Orsolya-rend játszott kiemelkedő szerepet. Mivel azonban ők is az anyaország különböző pontjairól származtak, nyelvhasználatukkal feltehetően tovább színesítették a palettát.

Fleur de lis free icon A kanadai francia amerikai angollal és indián nyelvekkel való kapcsolatára
Az angollal és az indián nyelvekkel való érintkezés, elegyedés elkerülhetetlen volt és elkerülhetetlen mind a mai napig. A québeci francia rendkívül színes és összettett, számos kérdést felvetve a nyelvet használók és az azt őrző különböző csoportok számára.

A fentiek értelmében  a kanadai francia szókincsben számos archaizmus adódik, azaz olyan szavak, amelyeket Franciaországban a 17. században használtak, ám ott azóta elavulttá váltak…

Ha ezekre kíváncsi lettél, lapozz tovább……következő bejegyzésünkben bevezetünk a kanadai francia hagyományőrző szókincsébe 🙂

 

Forrás:

https://www.researchgate.net/publication/330717173_Les_particularites_lexicales_du_francais_quebecois

http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=587

https://fr.wikipedia.org/wiki/Lexique_du_fran%C3%A7ais_qu%C3%A9b%C3%A9cois

https://magyarnemzet.hu/archivum/kulfold-archivum/mondd-szepen-bonjour-bekemenyitett-kanadaban-a-nyelvrendorseg-3868359/